Bodri Pincészet

A Bodri Pincészet Szekszárd déli határában, egy festői szépségű völgyben fekszik. A tulajdonos az alapító fia, dr. Bodri István, aki családjával közösen vezeti a Pincészetet. A birtok építéséhez 1999-ben kezdtek, majd a 2001-ben telepített első öt hektár szőlő, pár éven belül már tizenegy hektárra növekedett. A régi érlelőpince 2002-ben épült, 2003-ban követte a feldolgozó és az étteremnek otthont biztosító épület. Nagypincéjük, mely 2008 és 2011 között épület meg, elnyerte Közép-Európa legnagyobb újonnan épített kupolás pincéjének címét. Szintén 2011-ben megkezdődött a vendégházak kialakítása is, ahol 61 vendéget tudnak egyszerre fogadni. 2014-ben adták át a 1400 négyzetméteres rozéüzemet, mely már nagyobb mennyiségű, kitűnő minőségű bor készítésére is lehetőséget ad. A díjnyertes borok készítése mellett pedig a kiemelkedő gasztronómiai szolgáltatásra is nagy hangsúlyt helyeznek. A 300 négyzetméteres érlelő pince 2002-ben készült, mely pincetúrák alkalmával tekinthető meg, és itt történik a prémium tételek érlelése is. Saját termő szőlőterületük jelenleg több mint 140 hektár, amihez több hektár integrációban működtetett szőlőterület is kapcsolódik. Ebből a legnagyobb rész Bátaszéken található, 11 hektár a keleti-északkeleti fekvésű Faluhely-dűlőben terem, 16 hektár a déli kitettségű Gurovica dűlőben, további 3 hektár pedig kisebb ültetvények formájában a Csötönyi-völgyben, a Gesztenyésben és az Iván-völgyben található. A területeket folyamatosan telepítik, újítják. A Bodri Pincészet szőlőművelésének összetétele, a termőterület kiváló fajtája a Merlot, a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon, a Cabernet Franc, Portugieser, Malbec, Chardonnay, Olaszrizling, Pinot Noir, valamint a Rajnai Rizling. A birtokbejáráson a kiváló borokat és a borászatot dr. Bodri István tulajdonos mutatta be Lipp Adriennek, az Agrárvilág Szépe fővédnökének.

Tornai Pincészet

A Somló Veszprém megyében, a Marcal-medence keleti szélén található, 435 méter magas vulkáni tanúhegy. Neve abból az időből származik, amikor még somfa erdő borította a később szőlővel beültetett lankáit. A somlói bor minősége, gazdag beltartalmi értékei mellett azért válhatott ismertté és elismertté a világban, mert azon ritka fehérborok közé tartozott, amelyek jól tűrték a szállítást. A különleges, vulkanikus terroir, az őshonos, helyi fajták és a legkorszerűbb borkészítési eljárások révén a somlait ma újra a legnagyobbak közé sorolják a világban. A somlói bor kizárólag fehér szőlőből készül. A borvidéken legelterjedtebb fajták a Juhfark, Olaszrizling, Furmint, Hárslevelű és Tramini. E területen végez szőlőművelést a Tornai Pincészet. Tornai Endre, az alapító 1946-ban közel kétholdas birtokon kezdte el a szőlőművelést és borkészítést. Napjainkra a pincészet ültetvényeinek mérete több mint 60 hektár, és a mindennapi munkában már a harmadik generáció is részt vesz. Tevékenységük alapja a hagyományok tiszteletben tartása mellett a legkorszerűbb szőlőtermesztési és feldolgozási technológiák alkalmazása. Pincerendszerük több ütemben épült. A legutóbbi jelentős fejlesztés 2010-ben zárult, a legújabb a 2019. évi szüretre készült. A pince befogadó kapacitása többszöröse az éves termelésnek, ami lehetőséget ad a szokásosnál hosszabb természetes ülepítésre, érlelésre, a szűrések számának csökkentésére. Boraik komplexebb beltartalma a kevesebb szűrés és a hosszabb érlelés eredménye. A pincében összesen 99 tartály és közel ugyanennyi tölgyfahordó található. A Tornai borok összetéveszthetetlen ízvilága a csúcskategóriában is kiemeli őket, amit a világ legrangosabb borversenyein elért eredmények is bizonyítanak. A Tornai Pincészet a Somló meghatározó borászataként, több évtizedes tapasztalataira építve kezdeményezője és támogatója is a térség termelői együttműködésének. Ezzel is szeretnék elősegíteni, hogy a somlói és a magyar borok elismertsége itthon és külföldön is tovább növekedjék. A birtokbejáráson Tornai Tamás mutatta be a Somló-hegy lábánál fekvő csodálatos szőlőbirtokot Pais Istvánnak, a Huminisz Kft. ügyvezetőjének. “Vimum Somloviticum, est lac senum, pueris venenum” (a somlói bor az öregeknek tej, a gyermekeknek méreg) szól a régi közmondás.

Vesztergombi Pincészet

A Szekszárdi Borvidék – ahol a Duna és a Sió vize mossa a „hegy” lábát – az ország egyik legszebb és legjobb borvidéke. Vörösbortermő vidékként a termelt szőlők nagy része, kb. 70%-a kékszőlő. A kevés kivételtől eltekintve, szinte minden Európában termelt kékszőlő fajta jól érzi magát Szekszárdon, de a fehér szőlő is megtalálja itt az otthonát. Tradicionális fajtaként a kékszőlők közül a Kadarkát kell kiemelni, a fehéreket az Olaszrizling képviseli. A Vesztergombik élete szorosan és elválaszthatatlanul egybeforrt Szekszárddal. A család az emlékek szerint már több száz éve termel bort errefelé. Vesztergombi Ferenc a kecskeméti borászati főiskola elvégzése után tért haza és kezdett az Állami Gazdaságban borászkodni, majd a rendszerváltás után visszakaptak 10 hektár szőlőterületet és egy Kadarka utcai pincét. Ezekre alapozva 1991-ben alapították meg a mai napig működő családi vállalkozásunkat. 1993-ban már Vesztergombi Ferencet választották meg az „Év Borásza” nak. Szekszárd városától megkapta a Közjóért kitüntetést, majd nem sokkal később a megtisztelő Szekszárd Város Díszpolgára címet. Fia Vesztergombi Csaba folytatta a családi hagyományt, szőlész-borász szakmérnök, agrármérnök külföldi tanulmányutak után állt a Pincészet élére. Jelenleg 27 ha szőlőterülettel rendelkeznek. Ennek a nagy része újratelepített, viszonylag fiatal szőlő, de ezek között is sorban lépnek a felnőttkorba az ültetvények. A régi nagyüzemi ültetvényeket leváltották korszerű új telepítésekre. A Vesztergombi Pincészet szőlőművelésének összetétele: Merlot. Kadarka, Shiraz, Cabernet Franc, Malbec, Olaszrizling, Kékfrankos, Királylányka, Kékfrankos, Pinot Noir. A gyönyörű környezetben fekvő modern birtokot Vesztergombi Csaba mutatta be Kocs Csabának, az év bortermelőjének. A Vesztergombi Pincészet nem titkolt célja, hogy tételeiket nem csupán a hazai közönség, de általuk a magyar borokat a nemzetközi borbarátok is még jobban megismerhessék.

agrotrend.hu

Dömsödi János

Dömsödi János 1984 óta foglalkozik paprika hajtatással a Csongrád-Csanád megyei Szentesen. Családi vonalon, édesapja után örökölte a kertészkedés szeretetét, aki még 2-3 holdon gazdálkodott. A Szarvasi út mellett fekvő gazdaság területe 1,3 ha, melyből a fóliák nettó területe 4400 m2. Hagyományos módon, talajon termelnek, a palántákat is a gazdaságukban nevel gázfűtésű fóliasátor alatt. A gazdaságot a szülők viszik, a munkákban nagy segítségükre van a két felnőtt fiú is. Évente 21.000 darab palántát ültetnek, a betakarítás júniustól egészen november közepéig tart. Évente 13 kg termést szedünk le négyzetméterenként. A termesztés során törekednek a környezettudatos technológiára. 2-3 évente végeznek szerves trágyázást, évközben pedig talaj vizsgálatok alapján történik a tápanyag- utánpótlás. A kémiai növényvédelem helyett már hosszú évek óta az integrált- biológiai növényvédelmet folytatnak, ezzel is csökkentve a környezetterhelést. Dömsödi János alapító tagja (2002) a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének. Több évben is végzett különböző kísérleteket a szövetkezet megbízásából és minden új technika, technológiai megoldás iránt nyitott. A Dömsödi birtokot a tulajdonos mutatta be Ledó Ferencnek, a FruitVeb, Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnökének, aki régi kollégájaként beszélgetett vele. Dömsödi Jánosnak 2012 és 2019-ben a DélKerTÉSZ a „Legjobb kertész” kitüntető címet adományozta a kistermelő kategóriában. Arra törekszik, hogy gazdasága az alkalmazott környezetbarát technológiával jó minőséget és magas hozamot érjen el.

Farkas Kertészet

Farkas Milán feleségével, Szögi Mónikával 2000-ben kezdett gazdálkodni a Csongrád-Csanád megyei Üllésen. Kezdetben 1000 m2 felületen, kislégterű hidegfóliában paprikát termesztettek talajon, majd a kertészetet különböző pályázatok, kedvező kamatozású hitelek és saját erő segítségével folyamatosan fejlesztették. Ma már 1,7 hektáron, fűtött fóliában, üvegházban termelnek TV paprikát. A gazdaság családi gazdaságként működik, bíznak abban, hogy az általuk feképített kertészetet négy gyermekük közül valamelyik tovább folytatja. 2004-ben 7.000 m2-rel növelték a felületet, ekkor a fóliák teljes hajtatott felülete 13.325 négyzetméterre növekedett. 2006-2007-ben a fejlesztéseknek köszönhetően a fűtetlen fóliákat fűthetővé tették, mely lehetőséget adott a korábbi ültetésre így a betakarítást már április elején el tudják kezdeni. Eleinte az értékesítést a szegedi nagybani piacon végezték, majd csatlakoztak a Mórakert Szövetkezethez és 2009 óta tagjai a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének. Az elmúlt 10 évben, mióta a DélKerTÉSZ tagjai, a megtermelt paprika teljes mennyiségét oda értékesítik. A palántaneveléstől a tenyészidő végéig szaktanácsadót alkalmaznak, és a teljes felületen integrált-biológiai növényvédelmet folytatnak, amely hozzájárul a minőségi, biztonságos élelmiszer előállításhoz, az egészségügyi követelmények betartásához, valamint jelentős növényvédőszer megtakarítást eredményez.2019 és 2020 folyamán 100 kW-os napelemparkot építettek, ezáltal a villamosenergia fogyasztásuk 2/3-át tudják megújuló energiaforrással ellátni. A birtokbejáráson Mónika mutatta be a gazdaságot.  Az évek során a régi korszerűtlen fóliákat szakaszos ütemezésben egy korszerű 4 m vápamagasságú 11 hajós fóliablokká építették át.  2019-ben holland mintára korszerű üvegházat és manipuláló csarnokot építettek. Mind a fóliablokkban, mind az üvegházban klímakomputer vezérli és hangolja össze a fűtést, szellőztetést, öntözést és a tápanyag utánpótlást. A teljes felületet geotermikus energiával fűtik, ezáltal januártól egészen november végéig tudnak paprikát termelni. Évente 380 tonna TV-paprikát szálltanak a szentesi Délkertészhez.

Green-Coop

A Green-Coop Hungary kertészete Győr külterületén, a korábbi városi dísznövénykertészet helyén gazdálkodik. A 2018-ban elkezdett, mintegy 3 milliárdos összegből megvalósult beruházás 2019. májusban fejeződött be, fő tevékenységük a paradicsomtermesztés. A cég a szlovák központú Green-Coop Szövetkezettel közös, annak részeként gazdálkodik. Összesen 4 fajta, 2 cherry, egy koktél és egy fürtös paradicsomot termesztenek a piac igényeinek megfelelően. A gazdálkodás egy 7 hektáros területen folyik, melyen összesen 800-1000 négyzetméteres raktárkapacitás, irodák és szociális helyiségek is találhatók. A modern ültetvény gépesítése teljes körű, holland csúcstechnológiával ellátott. A fenntartható gazdálkodás érdekében geotermikus energiát használnak, emellett telepített gázzal fűtik a sátrakat és biológiai növényvédelmet használnak a gazdálkodásban. A birtokbejáráson Vindics Zsolt operatív vezető mutatta be az új üvegházi beruházásukat és a tevékenységüket Szerdahelyi Róbertnek, az Erste Bank kkv-üzletág vezetőjének. A cég korábban tagja volt a Rábaközi TÉSZ-nek, jelenleg pedig a Green-Coop Szövetkezet tagjaként termékeik Szlovákia és Csehország piacaira is kerülnek.

agrotrend.hu

Farm 54 Családi Gazdaság

A Keszthelyen agrármérnökként végzett tulajdonos 2015-ben vásárolt egy 54 ha területet Várvölgy község (Zala megye) határában. Fő tevékenysége a húshasznú Aberdeen Angus marha tartása, de kiemelt célja volt, hogy a fogantatástól egészen a fogyasztói asztalig prémium Angus marha minőséget állítson elő a hazai vásárlóknak. A tulajdonos Ekmann László és felesége kis családi gazdaságként 20 üszővel kezdte a tevékenységet. Mára már 85 állatuk van mely mellett az idők során a húskészítmények előállításához szükséges mangalicaállományt is telepített. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, Natura-2000-es területen fekvő farm a fenntartható gazdálkodást nem csupán jól hangzó szlogennek, de életszemléletnek tekinti. A Farm 54 szabadtartásos, félintenzív hízlalást folytat. A farmon nincs kötött tartás. A marhákat a nemzeti park védett értékeinek megőrzése mellett szabadon legeltetik, és kizárólag természetes eredetű szálas és gabona alapanyagokkal takarmányozzák, abrakolják. Húsfeldolgozó üzemükben a legmodernebb technológiával dolgozzák fel a marhahúst, amelyet aztán frissen, vákuum csomagolva, szárazon érlelt formában tálcára csomagolva szállítanak értékesítésre a gasztronómiai viszonteladóknak vagy a lakossági vevőknek. Farmjuk egy ún. nyitott farm, ahol az érdeklődők, családok megismerkedhetnek az állattenyésztés és feldolgozás technológiájával, a gasztroudvaruk pedig jó hangulatú húskóstolók, steak-vacsorák, esküvők és baráti összejövetelek helyszíne. A birtokbejáráson Ekmann László tulajdonos mutatta be a farmot, akivel dr. Palkovics László, a gödöllői Szent István egyetem rektora beszélgetett. A családi vállalkozás alapja és filozófiája a természetes környezetben előállított egészséges hazai élelmiszer kínálata, a magyar kultúrában mélyen gyökerező marhahúsfogyasztás népszerűsítése és a természeti értékek megőrzése, ápolása!

  Iliszi Major

Az Iliszi Major a Hajdú-Bihar megyei település Komádi külterületén található. A határ közeli településen, a tulajdonos Iliszi Zoltán fiatal gazdaként 15 éve kezdte a gazdálkodást. A kezdetekkor 10-20 darab hízóbikával indult, mely mára 1000-1200 darabos hízómarha állománnyá nőtt. A borjakat külföldről vásárolják, majd a szálastakarmányra történő szoktatás után a 2-300 kilós nevelt állatokat szintén külföldre értékesítik. A fenntartható gazdálkodást szem előtt tartva két évvel ezelőtt pályázati forrásból tápkeverő és tápgyártó üzemet építettek, melyben maguknak állítják elő a takarmányt. A szarvasmarha telep energiaellátását teljes mértékben megújuló energiából nyerik. Az önetetőt-önitatót is a nap valamint a szélenergia segítségével működtetik, a nagyteljesítményű akkubank pedig szünetmentes tápegységként funkcionál. Az Iliszi Major családi vállalkozásként üzemel, a tulajdonos felesége és két lánya is besegít, emellett 6-7 állandó jól képzett szakembert – igény szerint többet is – foglalkoztat. Az Iliszi Major telephelye a közelmúltban két új, egyenként 1500 négyzetméter alapterületű színnel bővült, melyekben a marhák fakkokban történő elhelyezése elektronikus rendszerű, az egész telep vízellátása pedig immáron egy komplex, az uniós szabványoknak megfelelő vízszűrő berendezésen keresztül történik. Az Iliszi Major gazdálkodása a fenntarthatóság és a transzparencia jegyében zajlik, jövőbeni terveikben pedig a további kapacitásbővülés szerepel, mely keretében még további 2-3000 darabos állományt szeretnének beállítani.

Rio Alto Kft.

Az idén 25 éves Rio Alto Kft. a nagynevű kanadai alapító halála óta egy magyar magántulajdonban lévő vállalkozás, amely húsmarha tenyésztéssel foglalkozik a dél-nyugat magyarországi régióban, Somogy megyében. 2010-ben Mihalecz András vásárolta meg a gazdaságot. Célkitűzése volt a gazdaság hatékony működtetése mellett, hogy megőrizze mindazon értékeket, melyet a korábbi tulajdonos létrehozott Magyarországon. A társaság célja, hogy segítséget nyújtson a magyar és kelet-európai gazdáknak a marhahústermelés minőségének és hatékonyságának javításában a kanadai vörös angus genetika és nyugat-kanadai technológia bemutatásával. A Kft. Somogyudvarhely és Berzence határán gazdálkodik, telephelyük Somogyudvarhelyen található. 1998-ban az állomány dinamikus növekedése szükségessé tette, hogy újabb területeket vonjon gazdálkodás, művelés, kezelés alá a társaság. A Duna-Dráva Nemzeti Parkkal kötött megállapodás biztosította a Rio Alto Kft. számára a hosszú távú, kiszámítható gazdálkodás feltételeit. Mindennek eredményeként az állatlétszám további fokozatos növelésére nyílt lehetőség. Jelenleg 500-550 marhát legeltetnek. Az 500 anyatehénből 300 vörös angus, 100 fekete angus és hozzávetőleg szintén 100 Murray Grey fajtájú. A marhákat a természetes közegükben tartják, a telelőhelyen a növendékek három oldalról védett istállóban kerülnek elhelyezésre, a bikák is zárt helyen vannak, illetve egy 100 állatra alkalmas befogadóhely is kialakításra került. A kiváló húsmarhák genetikai állománya a kanadai Alberta államból érkezett, ahol a kft. anyacége még 1883-ban alakult. Évente mintegy 40 tenyészbika saját felhasználásra és eladásra. A cég az egyik legrégibb és legkiválóbb tenyészbika előállító az országban, de emellett a tenyészüszőt, választási üszőt és a borjút is értékesítik, a jövőben pedig márkázott hústermékekkel is szeretnének piacra lépni. A tudatos és következetes tenyésztői munkával a társaság jelentős szerepet tudott vállalni az angus fajta hazai tenyészállat piacán. Tekintettel arra, hogy természetvédelmi területen folyik a gazdálkodásuk természetesen minden vonatkozó szabályt betartanak. Semmiféle vegyszert nem használnak, szakaszos legeltetéssel optimális helyzetben tartják az ősgyepet és még a védett madarak fészkelését is figyelembe veszik. Az eredmény pedig egészséges és boldog állatok a legelőn, jelszavuk pedig a genetikai megújulás és előrehaladás!

agrotrend.hu

Almakúti Kft.

Egy holland kereskedelmi delegáció látogatása utáni ötlettől vezérelve 1995-ben hozták létre az Almakúti  gyümölcsöst Zalaszántón. Öt év elteltével már a magyar piac almaszükségletének 10 százalékát az Almakúti szállítja. Jan van Kessel, az Almakúti Kft. megálmodója és mentora 2008-ban elhunyt, de amit maga után hagyott, az egy olyan korszerű gazdaság, mely készen áll a jövő kihívásaira. A gazdaság területe 215 hektár melyből nettó 88 hektárnyi ültetvényen több, mint 400.000 almafa áll, melyen évente összesen kb. 4.5 millió kg alma terem. Emellett 4 hektáron kajszibarackfákat telepítettek Tomcot, Perlecot, Sunnycot és Ladycot fajtákat.  Az összes telepítésre kerülő facsemete növény egészségügyi igazolással ellátott, vírusmentes példány. Az elmúlt  évek tapasztalatai rámutattak, hogy a zalai térség és az éghajlat igen alkalmas legkiválóbb minőségű prémiumáru termesztésére. A talaj és a napsütéses órák száma lehetővé teszi az ízletes, jó színezetű, magas cukortartalmú és kemény húsú magyar gyümölcs termelését mely a hosszú hűtést is jól tűri. A cég az öntözést nagyon fontosnak tartja, a gyümölcsösből kb. 20 hektár esőztető berendezéssel van ellátva, a fennmaradó területen pedig csöpögtető öntözőrendszer működik. Az Almakúti területén egy kút is rendelkezésre áll vízelvezető árkokkal. Az öt víztározó kapacitása összesen kb. 70.000 m³. Az Almakúti Kft. arra törekszik, hogy a növény védőszerek és a műtrágyák használatát  a minimális mértékűre korlátozza. A Kft. az Univer egyedüli magyar beszállítója, mely vegyszermentes almáikat bébiétel előállítására használja. Céljuk, az olyan ellenálló almafák kikísérletezése melyek termesztése során a növény védőszerek felhasználása még inkább visszaszorítható lenne. A kutató munka terén együttműködnek a Budapesti Corvinus Egyetemmel, a Keszthelyi Egyetemmel, továbbá szoros kapcsolatot tartanak a Debreceni Egyetemmel is. A birtokot Dick van Maurick mutatta be a zsűrinek, aki az almáskert szépségei mellett a vele való munka nehézségeit sem hallgatta el. A holland termelő hangsúlyozta, olyan gyümölcsöket szeretnének Zalaszántón termeszteni, ami a világ minden piacán megállja a helyét és a legszigorúbb kritériumoknak is megfelel!

Hajdúdorogi Bocskai Növénytermesztési Kft.

A Hajdúdorogi Bocskai Növénytermesztési Kft. 1993-ban alakult, nagyobb részt meggy, de emellett cseresznye, alma és diótermesztéssel és értékesítéssel foglalkozik. A Kft. egy cégcsoport része, mely a korábbi termelőszövetkezetből alakult meg és a gyümölcstermesztés mellett, növénytermesztő valamint állattenyésztő üzletáguk is van, székhelyük és telephelyük a Hajdú-Bihar megyei Hajdúdorogon található. A cég 180 hektáron gazdálkodik, állandó létszáma 35 fő, és emellett integrátorként és szolgáltatóként is tevékenykedik. 2003 óta a környékbeli termesztőkkel együtt egy gyümölcsértékesítő kft-t, illetve egy csemegekukorica csoportot is alapítottak. A fenntartható gazdálkodásban hisznek. Az elmúlt időszakban intenzifikálták a termelést, öntözéses gazdálkodást folytatnak, melyhez egy 4000 köbméteres medencét építettek, melyet mélyfúrású, szűrőberendezéssel ellátott kúttal táplálnak, ezáltal egy 40, egy 50 és egy 28 hektáros termőterületet tudnak öntözni csepegtetéses rendszerrel. A gyümölcsültetvények többsége Hajdúdorogon és Újfehértó külterületén található. A 100 hektárnyi ipari meggyet rázógéppel és kézierővel takarítják be, fő piacuk a hazai konzervgyárak, kisebb mértékben a fagyasztócégek vásárolnak tőlük. A Kft. a gyümölcs mellett a szántóin még intenzív növényeket termeszt, kukoricát és zöldborsót, illetve van egy, a környékbeli gazdálkodókat kiszolgáló gazdaboltjuk és egy gázolajtöltő állomásuk is. A birtokbejáráson, a zsűri illusztris tagjának dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárnak a kft. ügyvezető igazgatója, Bódi Mihály mutatta be a birtokot. A Kft. tervei között az öntözés teljessé tétele mellett a gépparkjuk további, folyamatos modernizációja szerepel.

ifj. Szappanos Gábor

Idősebb Szappanos Gábor 1997-ben kezdte a gyümölcstermesztést a Bács-Kiskun megyei Kerekegyházán egy 4 hektáros területen. A kezdetek óta besegített a fia is a munkába így az évek során valódi családi vállalkozássá nőtték ki magukat. Jelenleg 70 hektárnyi földet művelnek, melyből több mint 50 hektár a saját, melyen kajszit, cseresznyét, meggyet, szilvát és almát termesztenek. Nagy büszkeségük, hogy az iskolagyümölcs program keretében 10 ezer gyermeket látnak el egészséges és hazai termelésű gyümölccsel. A kerekegyházi telephelyükön lévő 400 tonna kapacitású hűtőház 2003-ban készült el. 10 állandó alkalmazottjuk van emellett szezonban idénymunkásokat is alkalmaznak. A fenntartható és hosszú távú gazdálkodásban és gyümölcstermesztésben hisznek. Igyekeznek minél kevesebb vegyszert használni, termékeiket pedig bevásárlóközpontoknak és nagyobb megrendelőknek értékesítik. Tevékenységük során a többi termelővel együttműködnek. A környezetvédelem mellett a társadalmi felelősségvállalást is fontosnak tartják, illetve a helyi önkormányzatot is mindenben segítik. Jövőbeni céljaik között a gyümölcs mellett a zöldségtermesztés nagyobb volumenű elindítását tervezik, melyet a jelenlegi karalábé mellett más termékekkel is szeretnének bővíteni. Ifjabb Szappanos Gábor a birtokot bemutatva a terméshozam tekintetében a gyümölcstermesztőket idén is sújtó rossz időjárást emelte ki. A Szappanos család azt tartja, hogy tevékenységük során nem az egyéni gyarapodás, hanem a hazai gyümölcságazat sikere az elsődleges elérendő cél!

Nyakas Farm

Nyakas András Hajdúnánás határában 1981 óta foglalkozik állattartással és növénytermesztéssel. A Nyakas család a környék meghatározó szarvasmarha telepével rendelkezik, ahol modern technológiával dolgoznak, s állítják elő a szarvasmarha-tartáshoz szükséges takarmányt. Az Év Agrárembere 2017 kitüntető díj Állattenyésztés kategóriájának pályafutását a helyi termelőszövetkezetben kezdte, 1981-től pedig már baromfitenyésztő és állatkereskedő vállalkozása volt. Gazdaságában 1995-ben 25 vemhes üszővel kezdődött el a tejtermelés. A hajdúnánási farm ma már az ország egyik legmodernebb és legnagyobb tejelő szarvasmarha telepével és tehénállományával rendelkezik. A cég mintegy 1800 hektáron gazdálkodik, az állatállomány közel 4800 darab Holstein-fríz fajtájú szarvasmarhából áll. A cég 5 telephelyén évi 23 millió liter tejet állítanak elő. A területeik hasznosítása a vetésforgót szigorúan betartva történik, fő növényük a silókukorica, ami a telep tejelőtehén állományának takarmányozására szolgál. Az öntözött terület nagysága eléri a 480 hektárt, e téren a jövőben még több bővítést terveznek. A gazdaság stabil vevőkörrel rendelkezik, a megtermelt tej legnagyobb hányadát Gyulafehérvárra viszik. Lokálpatrióta lévén rendezvények szervezésével, szponzorálásával segíti városát, iskolákat, civil szervezetek támogat. Egyebek mellett az ő kezdeményezésére indították el az Arató Fesztivált, amelynek fő támogatója, és ami hosszú évek óta a város egyik legnagyobb tömegrendezvénye, erről a birtokbejárásunk során is beszélt. A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének megbecsült és elismert tagjaként, rendszeresen szakmai napoknak és egyéb szakmai, szervezeti rendezvényeknek, ad helyet. Nyakas András tevékenységét 1999-ben a Földművelésügyi Minisztérium „Aranykoszorús Gazda” kitüntetéssel, 2009-ben a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat Arany Sándor-díjjal ismerte el. 2012-ben Hajdúnánás Város Képviselőtestülete Csiha Győző díjjal jutalmazta a város gazdasági fejlődésének elősegítéséért. 2016-ban a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete az Év Tenyésztője díjjal tüntette ki. Az évek során elindult a generációváltás, az irányítás fokozatosan átkerül fiai, az agrármérnök végzettségű András és Tamás kezébe.

Micskei Major

A Micskei Major tulajdonosa Micskei Sándor 2004 óta gazdálkodik a Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfalu külterületén.  2010-ben 62 anyajuhot vásárolt, mely állomány 2 éven belül 300 darabosra bővült. 2012-ben három családtagjával együtt hozta létre a családi gazdaságot. Kezdetben juhtenyésztéssel indult, majd a gazdaságot tovább fejlesztették  20 db anyakoca tartással, valamint évi 3-400 baromfi eltérő célú tartásával, és magyar tarka típusú szarvasmarha tartásával. Az állatállomány ellátására, a takarmány előállítására a gazdaság 120 ha földterülettel rendelkezik, 37 ha legelő, 18 ha kaszáló és 65 ha szántó, mely szántóterületek Konyártól- Nagyrábéig helyezkednek el. 2013-ban turisztikai tevékenységgel, egy állatsimogatóval bővült a vállalkozás, mely mellett falusi vendéglátással várják a kisebb-nagyobb csoportokat. 2014-ben a felszámolták a sertésállományt, és az árutermelő juh állományt, és Berrichon du cher (francia húsjuh) tenyészjuh tartását kezdték el, francia import állománnyal. Jelenleg 100 db juh és 22 db szarvasmarha, 300 baromfi, és 6 sertésből áll az állatállományuk. 2013-tól elkezdték az erőgép és eszközpark fejlesztését, jelenleg 6 erőgép áll rendelkezésre, valamint talaj és növényápolási műveletekhez tartozó gép – eszköz sor, a növénytermesztési feladatok ellátására. 2014-től a családi gazdaság fő profilja a növénytermesztési ágazat felé fordult. Jelenleg 470 ha fölterület van a gazdaság művelésében. Kisebb mértékben kertészeti növényeket, csemegekukorica, borsó, javarészt takarmánynövényeket (árpa, repce, kukorica, napraforgó, cirok, szálas takarmány) termesztenek. Jövőbeni célkitűzéseik között szerepel napelemes rendszer fejlesztése, szilárd útburkolat kiépítése a bevezető és belső utakon, valamint a gép- és eszközállomány fejlesztése a precíziós gazdálkodás útján.

Hársházi Péter e.v.

Hársházi Péter 26 éve, 1993-ban kezdte a vállalkozását a Somogy megyei Szentgáloskéren. A gazdálkodás először 3 hektáron indult babtermesztéssel. Ez az évek során alternatív növényekkel, kömény, lencse, tarkabab telepítésével egészült ki és emellett ópiátmák termesztéssel is foglalkozott. A vállalkozás folyamatos fejlődésen ment keresztül majd inkább a gabona és a kukorica termesztése felé fordult. Mára egy 287 hektáron gazdálkodó, valódi családi vállalkozássá nőtték ki magukat. A 26 év alatt nem csupán a saját földterület nőtt, hanem a gépészmérnök tulajdonos a gazdaság minél jobb gépellátását is nagyon fontosnak tartotta. Ma már egy teljesen gépesített szárító és minden a gazdálkodáshoz szükséges gép a rendelkezésükre áll, ahhoz, hogy a családi vállalkozás a saját tulajdonú terület mellett bérmunkában 1100 hektáron gazdálkodjon. A vállalkozás a modern gépekkel a precíziós gazdálkodás mellett tette le a voksot. Búzát, árpát, kukoricát, cukorrépát és repceét termesztenek. Hársházi Péter 1999-ben vásárolta meg azt a területet, melyen zöldmezős beruházásként épült fel a vállalkozás telephelye. A termény tárolására 5 magtár épült meg – a legnagyobb, 5000 tonna kapacitású pályázati forrásból a többi önerőből – és jelenleg is folyamatban van még további kettő építése. A tulajdonos a vállalkozás első pillanatától a fenntartható gazdálkodásban hisz. Mechanikusan irtják a gyomot, és igyekeznek minél teljesebb körűen megvalósítani a kemikáliáktól mentes termesztést. A családi vállalkozás ismert és elismert a kis Somogy megyei településen. Hársházi Péter kiváló munkáját a szakma is elismerte, háromszor kapta meg az Ifjú Gazda díjat és szintén háromszor érdemelte ki az agrárkamara által szervezett rendezvényen Somogy megye Mezőgazdasági Vállalkozója címet. Szakmai szlogene így foglalható össze:„a földet csak kölcsön kaptuk”!

agrotrend.hu

Farkas Lajos

Farkas Lajos egyéni vállalkozóként 1994-ben kezdett gazdálkodni a Hajdú-Bihar megyei Nádudvaron. Kezdetben 5 hektár saját földje volt, mára már 200-250 hektáron termeszt szántóföldi növényeket, mely mellett 1100 hektáron végez gépi szolgáltatásokat. A gazdaságban a tulajdonos mellett még kettő munkatárs dolgozik. A kezdeti egyetlen traktort mára modern géppark váltotta fel, 5 db különféle teljesítményű John Deere traktor, kombájn, automata vetőgép és Väderstadt talajművelő gép. A gazdaság búza, kukorica, árpa, napraforgó és repce földeket művel, a megtermelt növényeket pedig a helyi takarmánykészítő üzemnek értékesíti. Farkas Lajos gazdasága – a KITE Zrt. telephelye mellett lévén – az elsők között vezette be és próbálta ki a precíziós gazdálkodást. A fenntarthatóság mellett a minimális talajművelést kezdték el, emellett a növénytermesztést minimális vegyszer és műtrágya kijuttatással végzik. A gazdaság a KITE Zrt-vel együttműködve az innováció terén sok próbálkozásban részt vesz. A precíziós gazdálkodás kapcsán például a számlázáshoz szükséges papírmunkát is egy teljesen automatizált rendszer végzi, mely térkép alapján tartja számon a megművelt területeket. A jövőre vonatkozóan a tervek között az öntözésfejlesztés szerepel, illetve a birtokméretet szeretnék növelni és a gépeket folyamatosan modernizálni.

Tápió Táj Kft.

A Tápió-Táj Kft. 2003-ban kezdett gazdálkodni a Pest megyei Sülysápon. Szántóföldi növényzettermesztéssel foglalkoznak. 2000 hektáron termesztenek őszi kalászosokat, búzát, árpát, valamint kukoricát, napraforgót és repcét, lucernát. 500 hektárt integrálnak és a KITE Zrt-vel együttműködve 4 éve indították el a precíziós gazdálkodást. Ennek keretében a gazdálkodás során a talajvizsgálat és a műtrágya differenciált kijuttatására kerül sor, valamint a talajmunkában is olyan gépeket alkalmaznak, amik csökkentik a forgatásos művelést, és a vetés során is differenciált kijuttatással dolgoznak. Egészen a kezdetek, vagyis 2003 óta alkalmaznak mikrobiológiai készítményeket, az integrált gazdálkodás és növényvédelem mellett. A Kft. által művelt területek Sülysáp, Úri, Mende illetve Maglód, Tápióság és Tápiószecső külterületein találhatók, ezek egy része Natura-2000-es illetve nitrátérzékeny terület. A cég 2010 óta szárítóval is rendelkezik, valamint 12 ezer tonnás raktárkapacitása van, 4 db síktároló révén. Az értékesítés terén is együttműködnek a KITE Zrt-vel illetve a Glencore Kft-vel. Tevékenységük mindenben megfelel a hatályos szakmai követelményeknek, a géppark zömében John Deere gépekből áll, melyek a precíziós gazdálkodás kapcsán gps –antennával, a betakarítógépek pedig hozammérővel is felszereltek. A cég idén egy önjáró permetezőt is vásárolt a szakszerű, differenciált kijuttatás érdekében, továbbá a közeljövőben a jelenlegi kombájnokat is szeretnék lecserélni. A birtokbejáráson a Kft. működését Sebestyén Csaba ügyvezető mellett Dublinszki Andrea, a KITE Zrt. marketing és kommunikációs főosztályvezetője mutatta be.

Újpetrei Gazdák Zrt.

Az Újpetrei Gazdák Zrt. 2015-ben alakult meg egy korábbi Zrt-ből kiválva. A Baranya megyei Újpetre településen gazdálkodó cég fő tevékenységként szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik emellett egy sertéstelepük is van. A búza, árpa, napraforgó, repce és kukoricatermesztést 2000 hektáros területen végzi a cég, mintegy 50 alkalmazottal. A Zrt. által megművelt területek Újpetre, Pécs-Devecser, Bókány és Kistótfalu külterületein fekszenek, a telephely Újpetrén található. A precíziós és fenntartható gazdálkodást végző cég modern, a kor követelményeinek mindenben megfelelő, gps-antennával ellátott gépparkkal rendelkezik. A telephelyen szárító és több ezer tonnás raktárkapacitás segíti a gazdálkodást. Ollós Gábor a Zrt. egyik vezetője a birtokbejáráson a precíziós szárító mellett a 60 darabos traktormúzeumot is bemutatta a zsűrinek.

agrotrend.hu