Főtámogató
Kategóriatámogató
Kendereskert – Hajdúnánás
Hajdúnánás elfeledett erőforrásainak feltárása
Az Alföld északi peremén Debrecen és Nyíregyháza között félúton a Hajdúságban fekszik Hajdúnánás. A városka szellemiségét és arculatát ma is az a társadalmi réteg határozza meg, kiknek őseit Bocskai István telepítette le. A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak, akik nemcsak állataikat, de hazájukat is védték, ők voltak Bocskai István leghűségesebb katonái.
Több, mint tíz évvel ezelőtt megfogalmaztunk egy mottót, amit azóta is tartunk: hagyomány és innováció. Azóta is azt keressük, hogy miként lehet a hagyományos hajdúnánási értékekre úgy alapozni, hogy a XXI. század körülményei között is megálljuk a helyünket. Az egyik ilyen kiemelkedő értékünk a Kendereskert, melynek újjáépítésével a korábbi évtizedekben háttérbe szorult tradíciókat, gyökereket éleszti fel városunk, azzal a céllal, hogy közelebb hozza az emberekhez a pásztorhagyományokat, a régmúlt szokásait.
A város közössége és vezetése komoly erőfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy egy élhető, fejlődő, prosperáló várost teremtsen. Egy olyan települést, ahol a helyben élők megtalálják a számításaikat, ahol a családok otthonra lelnek, ahonnan nem elmenni akarnak a fiatalok, hanem helyben képzelik el jövőjüket, ahol átgondolt, logikus beruházásokkal a következő generációknak is építkeznek. Hajdúnánás a korábban is helyben lévő, már-már elfeledett értékeit, erőforrásait egy szisztematikus, jól átgondolt stratégia szerint éleszti újjá egy önfenntartó város víziója mentén.
A leporolt, és újra gondolt fejlesztéseknél fontos szempont, hogy a mai kor kihívásainak megfeleljenek, az értékmegőrzés mellett a piaci gondolkodás, a kereslethez igazított fejlesztések jöjjenek létre.
Hajdúnánás 2010-ben ugyanolyan lehetőségekkel indult, mint sok másik település az országban. Következetesen törekedtünk viszont arra, hogy ne az érdekek, hanem az értékek mentén fejlődjünk.
Az elmúlt években Hajdúnánás élni tudott a helyben megtalálható erőforrásaival. Újra gondolta azokat az értékeit, melyek mindig is helyben voltak. Ilyen erőforrás többek között a Kendereskert, a Nánási Portéka, vagy a Bocskai Korona.
A Kendereskert általános bemutatása
Egykoron a Kendereskert a nánási gazdáknak egyet jelentett a szarvasmarhatartással, az apaállat tenyésztéssel. Az 1935-ös adatok szerint Hajdúnánáson 4000 szürkemarhát tartottak, az 1930-as években a tudósok feljegyezték, hogy Hajdúnánáson akkor annyi szürke marha volt a településen, mint az összes hajdúvárosban együttvéve.
2012-től tudatos építkezésnek köszönhetően a közfoglalkoztatásban helyi erőforrásainkra alapozva építettük újjá a Kendereskertet, ahol mára ismét virágzó állattartás és növénytermesztés folyik, mindez ökológiai gazdálkodás keretében. Az itt megtermelt egészséges termények a Nánási Portéka Termelői Piacra, valamint a közétkeztetés konyháiba kerülnek, ahol minden hónapban legalább egyszer, teljes mértékben bio alapanyagok felhasználásával készítik a napi menüt – ezzel is közelebb hozva a gyermekekhez az egészséges táplálkozást.
Lépésről lépésre alakult ez a ma már kettős funkciójú, országosan is elismert gazdasági komplexum; istállók, kiszolgáló helyiségek épültek, szépült, csinosodott a környezet, felújítottuk az egykori tanyaépületet, ahol gazdag gyűjteményű pásztormúzeum működik, emellett átadásra került a Portéka Ház, ahol rendezvények lebonyolítására is lehetőség nyílik.
A Kendereskertben termesztett bio zöldségek a közétkeztetésbe és a helyi termelői piacra szállítjuk. Emellett szintén a Kendereskertben ökológiai gazdálkodás keretében nevelt őshonos állatok húsát a Hajdúnánási Tartósító és Építő Szociális Szövetkezet vágóhídján dolgozzák fel, majd a tőkehúst és a húsfeldolgozó üzemben feldolgozott készítményeket a Városi Húsboltban értékesítik.
Mindennek gazdaságélénkítő szerepén kívül környezettudatossági szerepe is van, hiszen így a megtermelt élelmiszer úgy kerül az asztalra, hogy a közelünkből, alig pár kilométerről érkezik, nem szel át kontinenseket vagy tengereket. Elsősorban nem az a cél, hogy nagyvárosokba szállítsuk és adjuk el a helyi termékeket, hanem az, hogy ezeket a jó minőségű élelmiszereket a hajdúnánási gyerekek, anyukák, apukák vásárolják meg és fogyasszák el.
Kertészet/növénytermesztés
A Hajdúnánás Városi Önkormányzat 2014 márciusától ökológiai gazdálkodást folytat. Jelenleg, körülbelül 6 hektáron történik zöldségtermesztés, 24 hektáron szántóföldi növénytermesztés és 5 hektáron gyümölcstermesztés. Mindezek mellett 4200 m2-en növénytermesztés történik fóliasátorban.
A Kendereskertben található állatállománynak 80 hektárnyi legelő van biztosítva, ami ökológiai terület. Az állatállomány takarmányszükségletét egy részben tudjuk biztosítani. Folyamatos növény, föld és állat vizsgálatok történnek, amelyeknek az eredményei pozitívak és igazolják a biológiai, ökológiai gazdálkodás elveit. A biológiai, ökológiai gazdálkodást próbáljuk a talajbolygatás minimalizálásával, a direkt vetéssel fenttartani. Az önkormányzat áltat előállított bio zöldségek és húsok a rövid ellátási lánc által a közétkeztetésbe is bekerülnek.
A városban Szociális Földprogram működik, amihez az önkormányzat bio vetőmagokat, illetve ökológiailag minősített zöldterületet biztosít a gazdálkodni vágyók számára és szaktanácsadással is segítjük a munkájukat.
A majdnem tíz év alatt kitapasztaltuk, hogy milyen fajta növényeket érdemes ültetni, vetni. Melyek azok, amelyek a környezethez könnyen alkalmazkodnak. Vetésforgók használata elővetemények után mi legyen a fővetés. Az állattartásban keletkezett szervestrágyát felhasználjuk a különféle növények termesztésénél.
A közétkeztetésbe napi rendszerességgel szállítunk zöldséget és húst is, a felhasznált zöldségek 20%-a helyi biotermékből van, míg a felhasznált marhahúsnak 80%-a helyi biotermék. A városi bölcsődékben, óvodákban és általános iskolákban magaságyások találhatók, amik telis-tele vannak a Kendreskertből származó bio palántákkal és a terméseket a gyerekek akár tízóraihoz vagy uzsonnához is fogyaszthatják.
Ökológiai gazdálkodáson túl bevezettük az éjszakai öntözést, ugyanis olyankor a páraszint kedvezőbb. A direkt vetés technikán túl, legeltetési technikákat is alkalmazunk.
A városi piacon kóstolókat kínálunk a biotermékekből, ezzel is reklámozva és ösztönözve az embereket a biotermékek fogyasztására. Ezeket a termékeket konvencionális áron meg is vásárolhatják.
A biológiailag, ökológiailag előállított termékeink árusítva vannak a városi húsboltban, a városi piacon és a városi közétkeztetéshez is van kiszállítás, így a projekt gazdaságilag önfenntartó.
Az ökológiai, biológiai gazdálkodás technikáját lehet népszerűsíteni és apránként elsajátítani bárhol. A talajbolygatás minimalizálásával, a direkt vetéssel, a no-till eljárások alkalmazásával fent lehet tartani ezt a fajta gazdálkodást. Magaságyások készítése, bio vetőmagokból vagy az állatok „kegyes” nevelése már nagy előre lépés lehet.
Állattartás
A város korábbi hagyományait szem előtt tartva a Kendereskertben 2013-2014 időszakban őshonos állat fajták tartásával kezdtünk foglalkozni. Ebben az időszakban 20 db magyar szürke szarvasmarha, 20 db bivaly, 10 db szőke mangalica sertés, 20 db racka juh, 10 db kecske, valamint 10 db magyartarka szarvasmarha beszerzésével indult az állattartás.
A tenyésztői munkánk eredménye képen, a tenyészállataink és azok szaporulatai mára már elérte 120 db magyar szürke szarvasmarha, 60 db bivaly, 132 db szőke mangalica sertés, 51 db racka juh, 55 db kecske és 31 db magyartarka szarvasmarha létszámot. 2022. júniusától magyar nagyfehér sertés tenyésztéssel is foglalkozunk, jelenlegi állományunk 146 db.
Az ökológiai gazdálkodású növénytermesztésünket követve 2017 decemberétől az állattartásunk is az ökológiai feltételrendszereknek megfelelő bio minősítéssel rendelkezik.
A hagyományos állattartást- és az ökológiai feltételeket szem előtt tartva a szarvasmarhák és bivalyok téli tartásban karámokkal ellátott mélyalmos istállókban, nyári időszakban gulyán legeltetve vannak. A sertések tartása, szintén mélyalmos kifutós ólakban, szilárd padozatú fiaztatóban történik. Az évek során a gazdaságot folyamatosan fejlesztve, új istállók, kocaszállás is kialakításra került.
Takarmányozás saját megtermelt ökológiai takarmánnyal történik, csekély vásárolt kiegészítésre van szükség.
Turisztika, hagyományápolás, szemléletformálás
A Kendereskertnek az ökológiai gazdálkodás kereteinek megteremtésén és az őshonos fajok megőrzésén túl lényeges szerepe van a hagyományok ápolásában és a szemléletformálásban is. Az értékek, hagyományok teremtése mellett célunk, hogy a régmúlt szokásait, tradícióit felelevenítsük nemcsak a városban élők, hanem az ide látogató vendégeink számára is.
A birtok nemcsak a távoli nagyvárosokban élő gyermekeknek érdekes, hanem a mi fiataljainknak is. A Kendereskert minden korosztály kedvenc kirándulóhelye, ahová előszeretettel látogatnak bölcsődések, óvodások és iskolások is, és a központ sok nyári tábor helyszíne is lett. A nyári időszakban megvalósult több hétig tartó nyári táborok bebizonyították, hogy igenis van létjogosultsága ezeknek a táboroztatásoknak, hiszen a gyerekek közösségben vannak, ha néhány órára, napra is, de elszakadnak a mai, modern világtól és talán kicsit közelebb kerülnek a gyökereikhez, hagyományaikhoz, az igazi értékeikhez.
Van két nagy rendezvényünk, egy tavaszi és egy őszi ünnepünk, a Kihajtás és a Behajtás, amelyeket akkor tartunk, amikor az állatokat kihajtjuk a legelőre, majd fél év múlva, amikor visszatérnek a téli szálláshelyükre. Idén immár második alkalommal adott otthont a Kendereskert a világbajnok íjászunk, Mónus József által szervezett országos történelmi íjászversenynek.
Több éve már, hogy itt rendezik meg az Öko Expo kiállítást és konferenciát, a tavalyi évben pedig a Kendereskert adott helyet az országos búzaösszeöntésnek a Magyarok kenyere programban, a MAGOSZ és az Agrárkamara szervezésében.
A Kendereskertben a szemléletformálást segíti az állatsimogató, illetve, hogy a közelmúltban létrejött a központban a Portékaház, valamint egy tanösvényt is kialakítottunk a birtok és a fürdő között. Ha valaki ezen végigsétál, egyfajta időutazáson vehet részt, megtapasztalja, hogy milyen volt a környék évszázadokkal ezelőtt, és a séta végére megérkezik a jelenkorba.
A kert talán legszebb ékköve, a magyar szürke marha szobra.
Együttműködések, szakmai partnerkapcsolatok
Hajdúnánás és Térsége Legeltetési Szociális Szövetkezet
2013-ban jött létre a szövetkezet. A szociális szövetkezet az önkormányzat állatait is legelteti, a tevékenységhez a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságtól bérelnek területet.
Hajdúnánási Tartósító és Építő Szociális Szövetkezet
2014-ben jött létre, a helyi gazdaság fejlesztése érdekében. A Szociális Szövetkezet missziója a helyi értékmegóvás és új értékek teremtése azáltal, hogy a közfoglalkoztatási programban a Kendereskertben megtermelt alapanyagokat oly módon dolgozzák fel, hogy azok megállják a helyüket piaci viszonyok között is.
Hortobágyi Nemzeti Park
A Hortobágyi Nemzeti Parkkal szoros szakmai kapcsolatot ápolunk, elsősorban a fenntartható gazdálkodás, a pásztorkultúra ápolása és megőrzése jegyében.
Debreceni Egyetem
2015-től működünk együtt a Debreceni Egyetemmel stratégiai partnerségben az oktatásban és elsősorban a mezőgazdasági képzésben, mely 2020-ban kibővült, melynek értelmében kihelyezett akkreditált képzéseket indít az agrár-, a gazdaság- és a műszaki tudományok területén a
Debreceni Egyetem Hajdúnánáson. A Debreceni Egyetemnek, mint oktató intézménynek nemcsak a képzés a kötelessége, hanem az is, hogy olyan technológiákat fejlesszen, amelyek a gazdaság, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar szempontjából meghatározóak, és ebben kulcspartner Hajdúnánás. A társadalmi igények áItal meghatározott rövid ciklusú, célzott képzésekről van szó, melyeknek egyik legfontosabb területe lehet a zárttéri precíziós mezőgazdasági termelés megvalósítása.
Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma
2020-ban kötöttünk együttműködési megállapodást a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiumával. Az együttműködés legfőbb célja az agrárszakképzés népszerűsítése és erősítése a térségünkben, valamint az agrárszakember képzés utánpótlásának biztosítása és a fiatal munkavállalók helyben maradásának, vállalkozóvá válásának támogatása.
A megállapodás két részből áll:
- Elsőként egy közoktatás fejlesztési megállapodás, melynek értelmében az intézmény segíti a városban élő és tanuló általános iskolások tovább tanulását, akik elkötelezettek a mezőgazdaság irányában.
- A megállapodás második része a duális képzés keretein belül gyakorlóhely biztosítását teszi lehetővé, valamint a Kendereskerthez kapcsolódó ökológiai gazdálkodásba való betekintést segíti elő a tanulók számára.
Kardos Csaba vagyok, a Kardos Farm Kft. ügyvezetője. 1985-ben születtem, egyetemi tanulmányaimat az akkori Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Karán Gazdasági agrármérnök szakon végeztem 2004-2009 között, később elvégeztem a Debreceni Egyetemen a Növényvédelmi szakmérnök szakot is. 2013-től vagyok a gazdaságunk hivatalos ügyvezetője, de stratégiai döntések mellet a napi dolgok teendőit is édesapámmal megosztom és közösen intézzük.
A Kardos Farm, mint családi gazdaság gyökerei 1990-re nyúlnak vissza, amikor is édesapám Kardos Ferenc, felhagyva a munkahelyével, mezőgazdasági vállalkozó lett. Kezdetben saját föld nélkül, szolgáltatással foglalkozott. Már a kezdet kezdetén, mert nagyokat álmodni és új traktort és egyre nagyobb teljesítményű gépeket vásárolt. 1995-től épült az első telephely, amelyen sertéstartással foglalkozott. Körülbelül 30 kocát tartott a szaporulatával, és itt tartotta a gépeit, itt épített egy műhelyt is. Ekkoriban még pár 10 ha saját területtel rendelkezett, de környékbeli gazdáknak (akik a kárpótláson megszerzett földjüket erő és munkagép hiányában művelni nem tudták) végzett mezőgazdasági szolgáltatást. 2000 végén vásárolta meg az első, de teljesen új kombájnját, amely az Axiál Kft. által eladott első Claas kombájn volt. Ez volt az az időszak is, amikor a gazdaság nagyot gyarapodott. A 2000-es évek elején a szomszédos város területén a volt TSZ felbomlását követően, a gyengébb adottságú, rendszerint nagyon kötött, vízállásos területeket nem művelte senki, és a tulajdonosok, örömmel eladták földjeiket édesapámnak, amikor megjelent vételi szándékkal ezekre a táblákra. A környékbeli gazdák sem láttak ezekben a területekben fantáziát. Némelyik területen foltokban több éves nádas és cserjés is kialakult. Nehéz művelésű volt a Hajdúböszörményi csernozjom területekhez képest, de itt lehetett vásárolni és művelni egybefüggő 20-50 ha táblákat. Az Uniós csatlakozás idejére körülbelül 300 ha területet műveltünk saját használatban, melyből körülbelül 100-120 ha saját tulajdon volt, jellemzően a kötött Görbeházi földek, és további 300-400 ha-t műveltünk bérmunkában. Az EU-s csatlakozás során a föld értéke növekedett és egyre drágábban lehet vásárolni, területet, ha egyáltalán volt eladó föld. De a gazdaság fejlődése nem állt meg, 2006-ban jött létre a Kardos Farm Kft., mint külön jogi személy, de a családi gazdaság mivolta továbbra is megmaradt, édesapám, bátyám és én voltunk a tulajdonosai, vezetői, dolgozói is további 2 alkalmazottal, melyből egyikük az unokatestvérünk is egyben. A géppark is tovább bővült 2007-ben vásároltunk egy 330 LE-s John Deere traktort mely felváltotta az addig 160 LE-s 2 db traktort. A megnövekedett teljesítmény lehetővé tette, hogy a gazdaság területein átálljunk a szántás nélküli művelésre, így a nagyobb erőgép munkagépeit már úgy válogattuk össze. Így kultivátort, mélylazítót, gyorstárcsát vásároltunk, a vetőgépet direktvetésre alkalmassá tettük és a betakarítógépünk cseréjénél is 2006-ban fontos szempont volt, hogy nagyon jó száraprítású kukorica vágóasztallal és megnövelt teljesítményű szecskázóval legyen szerelve, hogy a szármaradvány a felszínen gyorsabban bomlásnak induljon. Néhány év után a teljes területen, még a szolgáltatással végzett területen is csak forgatás nélküli műveléssel műveltük, és műveljük azóta is. Ezek volt azok az első gépek, amelyek GPS-szel és automatakormányzással is fel voltak szerelve, azóta is minden erőgép, kombájn, vagy önjáró permetező vásárlásnál alapfelszereltség a GPS, automata kormányzás és néhány éve már a szakaszvezérlés, és egyéb precíziós szoftverek is.
2009-ben kezdtük építeni a régi telephelyünk közelében egy új zöldmező beruházással a jelenlegi telephelyünket, ahol tisztító terményszárítót, és gabonatárolókat építettünk első körben, valamint egy iroda, fűthető gépjavító műhely is helyet kapott. Ez igazán nagy előrelépés volt, hiszen ekkorra saját könyvelővel és több alkalmazottal is együtt dolgoztunk, szükséges volt egy igényes iroda, öltöző, étkezőhely, megfelelő számú parkoló, és olyan műhely, ahol fűtve, biztonságos környezetben tudunk egész évben munkát adni a dolgozóinknak. A telephelyet egy addig még szántó területként használt földből alakítottuk ki. Az építésénél a kerítés felépítése után az első lépés a fásítás volt, körbetelepítettük kőris és akác csemetékkel, amik mára szépen fel is nőttek, mint egy sövényt alkotva. Ezt a telephelyet folyamatosan fejlesztjük, az első körben épített tárolókban 5000 t terményt tudtunk tárolni, majd 2016-tól további 4000 t tárolókapacitással bővült, 2019-ben szintén egy 4000 tonnás tárolót építetünk. 2022-ben kezdtük el, és az idei évben remélhetőleg használatba veszünk további 4 silót és egy magtárt, mely összesen további 9000 t tárolásra lesz képes. A tárolóinkhoz új tisztító rendszert is építünk. Tárolóink, még a síktárolók is szellőző padozattal ellátottak. A síktárolók szellőző padozata saját fejlesztés, a piacon létezik ehhez hasonló rendszer, de az nem járható rakodógép, teherautók által, de miáltalunk fejlesztett padozat gond nélkül járható, és a szellőzés is jól működik. Valamint nem csak szellőztetni, de akár nyáron hűteni is tudunk a termény nagy teljesítményű gabona hűtővel. Így a terményeinket legtöbbször raktári gázosítás nélkül, így vegyszerek felhasználása nélkül tudjuk rovarok károsítótoktól megvédeni, és a minőség is sokkal jobb, gyakorlatilag csírásodás, penészesedés nélkül tudunk tárolni, a hűtésnek, szellőztetésnek köszönhetően.
A megnövekedett tárolókapacitás különösen fontos a jelenlegi gazdasági helyzetben is, mivel jelenleg is a hosszú tárolási időszakok miatt, sok gazdaságban kérdés, hogy hova tudja majd elhelyezni a 2023-as terményét, a bent ragadt készletek miatt. Mi eddig is rendszerint környékbeli kis gazdaságoknak végzünk betakarítás utáni szolgáltatást, a termény kezeléstől az értékesítésig. Az időközben felgyarapodott saját gazdaságunkban művelt 620 ha mellet további 400 ha végzünk teljes körű szolgáltatást, további kb. 2000 ha terményét hozzák be hozzánk a terményszárítóba-tárolóba kisebb gazdák egyenesen a földjeikről, a kombájn alól,melynek értékesítésével is minket bíznak meg.
A gazdaságunk további fontos eleme az öntözés fejlesztése. Már 2012-ben vásároltunk néhány öntöződobot, de azok nagyon munkaigényesek nem hoztak igazán nagy eredményt.2018-ban építettük az első körforgó öntözőnket, melyet 1 lineár követett 2 év múlva. 2021-ben konzorciumot hoztunk létre további 4 gazdatársunkkal ,és a tavalyi évben a konzorcium keretében 3 db modern GPS irányítású körforgót üzemeltünk be, melyet az idei évben további 3 követ, így közel 250 ha öntözését tudjuk közösen végezni modern távfelügyelettel ellátott precíz öntözőkkel. De a jelenleg is dolgozunk még további öntözhető területek kialakításán. 2 db öntözési közösséget hoztunk létre, melyben egy gazdatársammal és egyben gyerekkori barátommal összeállva közösen szeretnék még mintegy 150 ha új öntözőtelepek létrehozni, és további 100 ha már működő öntözést közösen gazdaságosabban üzemeltetni.
Az öntözés a már említett elhagyatott, vízállásos, kötött területeken tudott megvalósulni, mivel itt vannak egybefüggő nagyobb tábláink, ahol a táblák mellett felszíni víz található a csatornákban. De ezeket a területeket fel kellett javítanunk az évek során. Többszöri szerves trágya kijuttatás, zöldtrágyázás, meszezések, különféle talajbaktériumok, okszerű tápanyagkijuttatás, mely laboratóriumi talajvizsgálaton alapszik segített, és nem mellesleg a mulcshagyó és forgatás nélküli művelés. Így mára elértük talajinkon, hogy még a csapadékosabb években is alig maradnak ki vetetlen foltok, holott ez az első években volt, hogy a területek nagyobb hányada volt egyik másik területen, időben tudunk akár korai zöldborsót is vetni ezeken a területeken. És a termésátlagaink jelentősen nőttek, melyek legjobban a szélsőséges, akár száraz, akár csapadékos évjáratokban domborodnak ki igazán. Ezt igazolja az a tény is, hogy 2012-es kifejezetten száraz évben öntözetlen táblánkon, megnyertük a Magyar Kukorica Klub kukorica termésversenyt 14,8 t/ha termésátlaggal, de 2018-bna jó csapadékeloszlású évben 17,3 t/ha termésátlagot értünk el ugyanezen termésversenyen. A tavalyi extrém száraz évben öntözött körülmények között 14,2 t/ha termésátlagot igazolt le a Magyar Kukorica Klub versenybizottsága.
Jelenleg mintegy 1100 ha művelünk, melyből 620 ha saját használatban van. Ezeken a területeken főként kukoricát, búzát, napraforgót, zöldborsót, csemegekukoricát, lucernát termelünk. A terményszárító telepünk további kb. 2000 ha termését tisztítja, szárítja, tárolja és felvásárolja is kisebb gazdáktól. A tavalyi évtől kezdtünk el lótenyésztéssel foglalkozni, ezért 2 nagy értékű sportlovat vásároltunk Németországból, jelenleg még csak kezdetleges szinten, de annál nagyobb lelkesedéssel.
Mindezek működtetéséhez jelenleg édesapámmal közösen vezetjük a gazdaságot. Én az irodai ügyintézést, növényvédelmet, értékesítést és beszerzést, édesapám a mindennapi teendőkben és az öntözésben tevékenykedünk nap mint nap. Továbbá segítségünkre van 2 irodai kolléga, akik a könyvelési, és adminisztrációs feladatokat intézik, és 6 nagyon jó képességű gépkezelő kolléga, akik a telephelyen és a földeken dolgoznak.
Három kiskorú gyerekem (5, 3 és 1 évesek) is igyekszik megismerkedni a mezőgazdaság szépségeivel. Örömmel vesznek részt bármilyen munkában, remélem egyszer ők is ilyen örömüket lelik benne, mint én is!
Főtámogató
Kategóriatámogató
